Mint, ahogy már említettem imádom a gyerekeket és szeretnék rajtuk segíteni, ahogy csak tudok.Nehéz szavakba foglalni mit érez az ember, amikor a kicsik körülfognak és mondogatják nekem, hogy mennyire szeretnek.Mindig, amikor szomorú vagyok és egyedül ülök a szobámban arra gondolok, hogy mennyit jelent az őszínteségük, a szeretük,az a rajongás, amivel körülvesznek.Ezeknek a gyerekeknek kell egy példakép, valaki, akit követhetnek, akik értékeket mutnak neki.Ők még kedvesek, ártatlanok, mesevilágban élnek, ahol mindenki hercegnő és daliás lovag, ahol nincs szenvedés, küzdelem, csak boldogság.A mi felelősségünk, hogy irányt mutassunk nekik.Biztos furcsán hangzik, de életem egyik legjobb bulija az idei ovis farsang volt. (unalmas életem lehet:D)Viccet félre téve is fantasztikus élmény látni ezeket a gyerkeket, hogy milyen izgatottak az esemény előtt, mennyire bele tudják magukat élni a szerepekbe.Ők hercegnők, pókemberek, királylányok.Ilyenkor én is gyerekké válok, újra 
egy kicsi szemével látom a világot, ahol minden tökéletes.Barbie mindenhez ért, gyönyörű, mindenki szereti, megtalálta élete szerelmét, akivel egy csodálatos rózsaszín házba él, bármit megvehet, bármikor elmehet bárhová.Neki nem kell élelem, nem kell csekket fizetni, nincs pénze, nincsenek problémái.Néha olyan jó lenne újra azt gondolni, mi több, szilárdan hinni, hogy ez a valóság, ez elérhető bármelyikünk számára.Bevallom őszíntén én is Barbie-nak öltöztem, sok hercegnővel, királynővel, pillangóval táncolam, a gyermekek világában életem.De az álmoknak meg van sajnos az a tulajdonságuk, hogy hamar véget érnek és nagyon rossz felkelni és látni, hogy mennyien szenvednek nap mint nap.Különösen szörnyű az amikor néhányan már kisgyermekkorban megismerik az élet rossz oldalát, nekik nem marad a mesevilág, őket korán és keményen felkelti az élet.A nem rég Haitin történk katasztrófa is ilyen érzéseket váltott ki belőlem.Mint, ahogy a Miss Universe is összefogott Vöröskereszttel, hogy segítsenek a szerencsétlenség áldozatain, most én is kiteszem az a logót, amin megtalálható, hogy mi magyarok hogyan tudunk segíteni.Ha bárkinek módjában áll, segítsen, hiszen azok az emberek mindenüket elvesztették, azoknak a kicsiknek nem jutott a "habostortából".
egy kicsi szemével látom a világot, ahol minden tökéletes.Barbie mindenhez ért, gyönyörű, mindenki szereti, megtalálta élete szerelmét, akivel egy csodálatos rózsaszín házba él, bármit megvehet, bármikor elmehet bárhová.Neki nem kell élelem, nem kell csekket fizetni, nincs pénze, nincsenek problémái.Néha olyan jó lenne újra azt gondolni, mi több, szilárdan hinni, hogy ez a valóság, ez elérhető bármelyikünk számára.Bevallom őszíntén én is Barbie-nak öltöztem, sok hercegnővel, királynővel, pillangóval táncolam, a gyermekek világában életem.De az álmoknak meg van sajnos az a tulajdonságuk, hogy hamar véget érnek és nagyon rossz felkelni és látni, hogy mennyien szenvednek nap mint nap.Különösen szörnyű az amikor néhányan már kisgyermekkorban megismerik az élet rossz oldalát, nekik nem marad a mesevilág, őket korán és keményen felkelti az élet.A nem rég Haitin történk katasztrófa is ilyen érzéseket váltott ki belőlem.Mint, ahogy a Miss Universe is összefogott Vöröskereszttel, hogy segítsenek a szerencsétlenség áldozatain, most én is kiteszem az a logót, amin megtalálható, hogy mi magyarok hogyan tudunk segíteni.Ha bárkinek módjában áll, segítsen, hiszen azok az emberek mindenüket elvesztették, azoknak a kicsiknek nem jutott a "habostortából".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése